Az emlőfelvarrás (orvosi szakkifejezéssel: mastopexia) célja a megereszkedett (a lógó) emlők helyzetének és alakjának a korrekciója, továbbá sok esetben a nagyság korrekciója és/vagy növelése is. Összességében tehát a műtét célja: az esztétikus emlőforma létrehozása, a hosszú távon is tartós eredmény, a bimbó-bimbóudvar komplexum pontos helyzetével, és a beidegzés és a keringés megőrzésével. Nagyon fontos a tejutak megkímélése, hogy a későbbi szoptatási funkció ne károsodjon. Alapvető, hogy a műtét következtében létre jövő hegek alig láthatóak, finomak, rejtett helyzetűek, tehát esztétikailag elfogadhatóak legyenek.

Az emlők megereszkedésének leggyakoribb okai:

• terhességek és szoptatások,
• jelentős testsúlynövekedések és csökkenések,
• öregedés,
• az emlőnagyobbítást követő késői változások
• egyéb (pld.: kamaszkori hirtelen emlőnövekedés következtében kialakuló striák).

A terhesség(ek) és a szoptatás(ok) időtartama alatt az emlők hormonális hatásokra jelentősen megnagyobbodnak, ez a folyamat nagyon igénybe veszi a bőrt, azt feszíti és kitágítja. Ha ez az élettani (nem kóros) folyamat túl gyorsan megy végbe, az emlők bőrén striák képződnek, mivel a bőr nem képes követni rugalmas kitágulással a robbanásszerűen megnövekedő, vérbő és tejbő emlő megnagyobbodását, és az irha rugalmas rostjai károsodnak. Károsodnak, elszakadnak az emlő felfüggesztő szalagjai is (az ún. ligamentumok) is. Minél kifejezettebbek és minél gyorsabbak ezek a folyamatok, annál hangsúlyosabbak lesznek a mellek alak- és helyzetbeli változásai a szoptatás befejezése után. Minél kisebb egy emlő mirigyállománya a szoptatás megkezdése előtt, annál valószínűbb, hogy kevésbé változik meg annak befejeződésekor. A megereszkedést súlyosbító tényezők a nagyfokú testsúlyváltozások is (akár a terhesség során, akár attól függetlenül alakulnak is ki). Hasonlóan fontos tényező a szoptatások után kialakuló emlő mirigyállomány sorvadás is. Az életkor előre haladásával is hasonló folyamatok és változások zajlanak le az emlők szerkezetében. Az ilyenkor viselt szoros melltartók a folyamat súlyosbodását nem képesek meggátolni, a helyzetet nem oldják meg. Az átlagosnál nagyobb méretű keblekkel bíró hölgyek esetében törvényszerűen jelentkeznek a váll- és háttájéki fájdalmak. Az emlő bőre az áthajlási redő alá kerül fokozatosan, és az egymással hosszan érintkező, nem szellőző bőrterületek között gyakoriak a bőrgyulladások (dermatitis), a bakteriális vagy gombás felül fertőződések (intertrigok) is. Az emlőnagyobbítások után kialakuló késői, ún. másodlagos megereszkedéseket leggyakrabban a mirigyállomány alatt végzett műtétek után észleljük. Ezeket a beavatkozásokat a megsüllyedt, de még nem lógó emlők korrekciója érdekében végzik (ún. pseudoptotikus mellek), korrigálva az emlők helyzetét és nagyságát, egy megfelelő nagyságú és profilú implantátum beültetésével. A gravitáció (a nehézkedési erő) és az öregedés okozza a későbbi változásokat az augmentált emlőkben. A más pozíciókba beültetett implantátumok esetében is kialakul ez az állapot idővel, azonban tapasztalataink szerint nem olyan nagyfokú, mint a subglandularis emlőnagyobbítások eseteiben. Ezeknek a megnagyobbított emlőknek a szerkezet változását az angol nyelvű szakirodalom a „rock-in-a-sock” fenoménnal, azaz a „kavics egy zokniban” jelenséggel jellemzi.

Az emlők megereszkedésének fokozatai (ptosis mammarum)

A stádium beosztás Regnault francia plasztikai sebész nevéhez fűződik. Az egyes fokozatok meghatározása az emlőbimbónak az áthajlási redőhöz és a mirigyállomány alsó kontúrjához való viszonyán alapul.

I. stádium: az enyhe ptosis. Az emlőbimbó az áthajlási redőtől 1 centiméteren belül található, de magasan a mirigyállomány alsó kontúrja felett.

II. stádium: a közepes ptosis. Az emlőbimbó 1-3 centiméterrel található az áthajlási redő alatt, de még mindig a mirigyállomány alsó kontúrja felett helyezkedik el.

III. stádium: súlyos ptosis. Az emlőbimbó 3 vagy több centiméterrel van az áthajlási redő és a mirigyállomány alsó kontúrja alatt.

Itt kell megemlíteni a „pseudoptosis” kifejezést is. Ebben az esetben a megsüllyedt emlőbimbó eredeti, anatómiai helyzete alatt, de legalább egy centiméterrel az áthajlási redő felett helyezkedik el.

A megereszkedett (ptotikus) emlők vizsgálata és a műtét tervezése:

A páciensek általában pontosan és röviden és találóan fogalmazzák meg panaszaikat: az emlő (a mirigyállomány) megkisebbedett, a bőr túl sok. Ez a két tényező valóban nagyon fontos, azonban további fontos jellemzőket is meg kell határoznunk, egyrészt minőségüket, másrészt mennyiségüket, azaz az emlőn belüli méreteket és távolságokat.

A komplex értékeléshez a következő meghatározásokra van szükség:

• az emlők nagysága (az átlagosnál kisebb = micromastia, vagy annál nagyobb = macromastia). Ha az átlagos, ún. közepesen nagynál nagyobb keblekkel bíró hölgy kér emlőfelvarrást változatlan nagysággal, akkor ez esetben a megereszkedés kiújulása rövid időn belül (néhány hónap) várható, biztosan megjósolható, a nagy súly következtében a gravitáció hatására. Ilyen esetekben a mirigyállomány méretének kisebbítése indokolt. (Lásd bővebben: a redukciós emlőplasztika című fejezetben).
• a bőr jellemzői: vastagság, szín, rugalmasság (striák megléte), és mennyiség (a bőrfelesleg mértéke),
• a bőr alatti zsírszövet: minősége és mennyisége,
• a kötőszövet: minősége és mennyisége,
• az emlőbimbó: nagysága és alakja,
• az emlő bimbóudvar: nagysága, alakja és színe.

Természetesen a páciens korát, egyéb jellemzőit, alkatát, tápláltságát (BMI), szocio-kulturális környezetét, stb. mind-mind figyelembe vesszük a műtéti tervezés során.

A konzultáció során tehát egy részletes állapotfelmérés történik, és csak ezt követi – a páciens igényének figyelembevételével – a műtéti tervezés. Az első eldöntendő kérdés (a páciens által), hogy elégedett-e a jelenlegi állapottal, ha melltartót visel? Amennyiben: igen, akkor nincsen szükség egyidejű emlőnagyobbításra. Amennyiben: nem, ez esetben az emlőnagyobbítást is javasolt elvégezni. Amennyiben: bizonytalan a megfelelő döntés meghozatalában a páciens, akkor két szakaszos műtétet javasolunk, azaz elvégezzük az emlőfelvarrást, és a gyógyulást követően a páciensnek lesz ideje megtapasztalni, hogy elégedett-e az eredménnyel? Ha mégsem teljesen elégedett, akkor kb. 6 hónappal a mellfelvarrást követően az emlőnagyobbítás második ülésben könnyebben, gyorsabban és egyszerűbben végezhető el a műtét.

Az emlőfelvarrások típusai és módszerei:

• csak a bőrön végzett műtétek,
• a bőrön és a mirigyállományon is végzett (az emlő parenchyma remodellálásával) műtétek.
• Az első esetben csak az emlő bőrén történik beavatkozás, a bőr felesleg eltávolítása, a bőr megfeszítése. A második esetben a mirigyállományt és a hozzá kapcsolódó szöveteket is (ez jelenti globálisan a parenchymát) érinti az operáció, ugyanis a nagy mellizomra történik a rögzítésük, a felvarrásuk. Szükség esetén az implantátum beültetése is nagyban elő segíti a jobb esztétikai eredmény elérését, a mirigyállományra való hatásával (forma és helyzet vonatkozásában egyránt).
• periareoláris (= bimbóudvar körüli) módszer (természetesen ez esetben is lehetséges csak a bőrön végezni beavatkozást, és lehetséges a bőrön és a mirigyállományon kombináltan: Benelli-műtét, továbbá háló beültetéssel is kiegészíteni: Góes-műtét).
• vertikális (= függőleges heggel járó) módszer: Le Jour műtéte és annak módosításai. Ebben az esetben a bimbóudvar körüli metszést kiegészíti egy, a bimbóudvar alsó pontjától függőleges irányban lefelé induló metszés, mely az áthajlási redő fölött kb. 2 centiméterrel végződik.
• fordított T-alakú módszer: mindig a mirigyállomány alakításával jár. A bimbóudvar körül, a függőleges irányban, és az áthajlási redőben elhelyezkedő hegekkel jár. Harmadik, súlyos fokú emlő ptosis esetében csak ezt a módszert lehet (szükséges) alkalmazni.
  
  

A lehetséges műtét utáni korai szövődmények:

• utóvérzés és vérömleny kialakulása; véraláfutások és szöveti bevérzések (A szövődmény gyakorisága 2% alatti. De megemlítendő, hogy ez a ritka posztoperatív szövődmény, mely a komolyabb vérzéssel ill. vérömleny = haematoma képződéssel jár, sürgős műtéti ellátást igényel. A véraláfutások kisebb-nagyobb mértékben szinte mindig előfordulnak, spontán és nyom nélkül felszívódnak egy héten belül),
• fertőzések (sebgyógyulási zavarok, sebgennyedések, savóképződés) (szintén ritka posztoperatív szövődmények, mivel a szerv vérkeringése nagyon jó, és a szakmai protokoll része az antibiotikus profilaxis!),
• bimbó és bimbóudvar deformitások és malpozíciók, (nem szabályos köralakú bimbóudvar, nem az operált emlő legmagasabb pontjára helyezett bimbó, etc.)
• bimbó és bimbóudvar érző beidegzési változások (az érzékenység csökkenése gyakrabban, fokozódása ritkábban fordul elő. Mindkét esetben az esetek döntő többségében spontán megszűnik. Kb. 5-10 % között nem változik, B-vitaminok adása, fizioterápia szóba jön),
• bimbó és bimbóudvar keringési változások (enyhébb esetekben hámlás = epidermolízis, súlyosabb esetekben részleges vagy teljes elhalás (nekrózis). Extrémfokban lógó, elhanyagolt emlők esetében fordulhat elő, amikor a mellbimbó 15-20 centiméterrel lejjebb helyezkedik el. komoly kockázat esetén a bimbó-bimbóudvar szabad átültetése mérlegelendő).
• egyéb (pld.: zsír necrosis vagy zsírszöveti gyulladás (necrobiosis lipoidica) általánosságban megemlítendő, hogy minden esetben nem láthatóak előre pontosan a szövődmények!)
  
  

A lehetséges műtét utáni késői szövődmények:

• idült fájdalom (fibrocistás betegség, chondroitis, vagy érző idegágat irritáló belső varrat is okozhatja. Ritka).
• heggel kapcsolatos panaszok (a valódi keloid képződés nagyon ritka, az esetek nagy többségében vagy szabálytalan, és/vagy hipertrófiás műtét utáni hegekről van szó. A heg nomenclatura használata sok esetben téves, és indokolatlan szorongást okoz a betegben).
• szoptatási nehézségek (a tejutak, a tejcsatornák sérülése, gyulladása, hegesedése okozhat részleges működési zavart).
• kiújuló megereszkedés (általánosságban megállapítható, hogy a műtéti eredmény tartóssága döntően függ a páciens öregedésétől, testsúly kontrolljától, alkati adottságaitól, stb. Az idő múlásával kisebb fokban a bőr és a szövetek petyhüdtsége, és a bimbó-bimbóudvar min. süllyedése természetes jelenségnek számít!),
• egyéb (aszimmetriák, deformitások, stb.: az előre pontosan nem látható kategóriába tartoznak.
  
  

A műtéti kivizsgálásról:

Teljesen megegyezik az emlőnagyobbításról írt fejezetben megadottakkal. Itt csak azt a tényt emelnénk ki, hogy emlő szépészeti műtétre páciens nem kerülhet emlő képalkotó vizsgálat elvégzése nélkül! 30 év alatti életkorban emlő ultrahangvizsgálat, 30 év feletti életkorban emlő röntgenvizsgálat (mammográfia) kötelező. Negatív vizsgálati leletek esetében a műtét elvégezhető. Pozitív vizsgálati lelet esetében az emlő betegségeire vonatkozó szakmai szabályok és protokollok szerint kell eljárni. Rosszindulatú betegség esetében a műtétet el kell halasztani. Jóindulatú elváltozás, mely gyakran melléklelet (kisebb méretű ciszta vagy fibroadenoma, masztopátiás göb , etc.) nem jelent abszolút ellenjavallatot, de további vizsgálatra, mint pld. finom tű biopszia (FTAB) szükség lehet. Ha a műtéttel egy ülésben nem szükséges eltávolítani, vagy bonyolult lenne, és/vagy szövődmény kialakulásával is fenyegetne, ez esetben későbbi, rendszeres vizsgálatok és utánkövetés kötelező!

A műtét menete:

Amennyiben a műtéti kivizsgálás, és az altató orvosi vizsgálat is rendben, és időben (a műtét tervezett időpontja előtt legkésőbb 2 nappal!!) lezajlott, a páciens a műtét napjának reggelén éhgyomorral fekszik be a klinikára. A műtét előtt minden esetben megtörténik a fotódokumentáció készítése, majd műtéti terv kirajzolása az emlők bőrére. A rajz tartóssága érdekében kérjük a T. pácienseket, hogy a műtét előtt 3-4 nappal olajos és/vagy zsíros testápolókat ne használjanak. Biztonsági csövet nem alkalmazunk. Az operált beteg a műtét másnapján (kb. 24 órás kórházi tartózkodást követően), kötéscsere után, speciális melltartóval ellátva otthonába távozhat. A sebfájdalom enyhe. Teljes varratszedés a műtét utáni 15-20. nap között történik. A műtét utáni 9. naptól kötés nélkül zuhanyozhat, bőrápolás javasolt. Sport, erős fizikai aktivitás mindig testre szabott utasítás szerint kezdhető el. A mell hegeket nap, szolárium hónapokig nem érheti. A hegek érési folyamat alapvetően alkati sajátosságon múlik. Ebben a vonatkozásban is egyedi utasítások érvényesek, hasonlóan a sporthoz, és a fizikai munkavégzéshez ill. fizikai terheléshez. Extrém sportok vonatkozásában a tilalmak még szigorúbbak (hegymászás, rafting, akadálylovaglás, stb.). A speciális melltartó alternatívája a jól testre simuló sport melltartó. Kiválasztásában tanáccsal segítünk.

• Árajánlat kérése
• Általános kérdőív Nők Részére
• Általános kérdőív Férfiak részére
• Kapcsolódó fényképek megtekintése