Az emlőnagyobbítás (orvosi szakkifejezéssel: plastica mammae per augmentationem, röviden: „ augmentáció ”) műtétek hosszú ideig vezették az esztétikai plasztikai sebészeti beavatkozások ranglistáját. Egészen az elmúlt néhány évig a világszerte leggyakrabban végzett esztétikai műtét volt, azonban a változó páciens igények és szakmai trendek a képzeletbeli dobogó második helyére szorították vissza, köszönhetően az arc-nyak anti-aging (fiatalító és megújító) kezelések ugrásszerű növekedésének (Botox és ráncfeltöltések, és egyéb kezelések). Az emlőnagyobbítások történetének kezdetei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza (1964, USA). Köszönhetően a több évtizedes, meglévő és azóta is folyamatosan gyarapodó tapasztalatnak, a beavatkozás egyre biztonságosabb, az esztétikai eredmények egyre jobbak (szebbek) és a késői szövődmények aránya is fokozatosan csökkent, az újabb és újabb generációs implantátumok megjelenése után.

Természetesen a beültetés műtéttechnikái is folyamatosan változtak, fejlődtek, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egyfajta evolúción estek át. Az implantátum cserék során eltávolított implantátumokat minden esetben - a rendelkezésünkre álló klinikai adatokkal együtt - visszaküldjük a gyártónak, aki részletes vizsgálatnak és elemezésnek veti alá azokat. Az így nyert adatokat a következő generációs implantátum család fejlesztésekor hasznosítják. Több gyártó már az 5. ill. a 6. generációs implantátum portfolióját tette elérhetővé a páciensek és kezelő orvosai számára. A kutatás és a fejlesztés (és nem utolsó sorban az implantátum gyártók közötti verseny is) folyamatos! A cél az egyre biztonságosabb implantátumok gyártása és az egyre tartósabb esztétikai eredmények elérése, a páciensek elégedettségének növelése.

Az esztétikai indokkal végzendő emlőnagyobbítások:

• Az alkatilag fejletlen és az átlagosnál lényegesen kisebb emlők esetében (térfogatuk gyakran a 100 ml-t sem éri el, és az emlők minimális kontúrokkal rendelkeznek). Öröklött, azaz genetikusan meghatározott állapotról van szó.
• A szoptatás(ok) után az emlő mirigyállományának sorvadása következtében enyhén megkisebbedett és megnyúlt/megereszkedett (ún. „ pseudopotikus „) és petyhüdtté vált emlők korrekciója.
• A szoptatás(ok) után jelentősen megereszkedett, lógó emlők korrekciója, mely csak egyidejű emlőfelvarrással oldható meg, és jelentőségénél fogva külön fejezetben tárgyaljuk és mutatjuk be. Az emlő aszimmetriával járó állapotok korrekciói. A problémakör összetett, emiatt szintén indokolt az emlő aszimmetriák variációinak és megoldási lehetőségeinek önálló fejezetben történő bemutatása.
• A helyreállító indokkal végzendő emlőnagyobbítások: (Ismétlődő kérdések tárgya időről-időre, ezért - és a teljesség kedvéért - külön kitérünk rá, valamint a finanszírozásra is).
• A jó- és a rosszindulatú daganatok, ill. a daganat megelőző állapotok műtétei következtében létre jövő emlő torzulások, hiányok pótlása.
• Baleset, égés vagy egyéb betegség (gyulladás, Syncumar necrosis, etc.) következtében károsodott, deformálódott emlők helyreállítása.
• A fejlődési rendellenességek csoportja. (veleszületetten teljesen vagy részlegesen hiányzó mell: amastia, Poland-syndroma, etc.).

Az emlőnagyobbító műtétek finanszírozásáról:

Az esztétikai azaz szépészeti javallattal végzendő műtéteket a TB ( azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár = OEP) támogatás hiányában a páciens fizeti. A helyreállító (rekonstruktív) jellegű emlőpótlásokat a TB (OEP) támogatja. A támogatás mértéke változó, nem minden esetben 100 %-os. A külön erre vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértékű, mely azt jelenti, hogy a betegnek is hozzá kell járulnia a gyógykezelésének költségeihez!

Az emlőnagyobbítások típusai az implantátum helyzete szerint:

• az emlő mirigyállománya alatt (retroglandularis vagy subglandularis),
• a széles mellizom hártyája alatt (subfascialis),
• a széles mellizom alatt (submuscularis),
• a részben a széles mellizom (felül), és részben a mirigyállomány alatt (alul): úgynevezett dual plane (kettős tér).

Dual plane augmentáció, a mellizom leválasztás helye	Dual plane (részleges izom alatti) augmentáció (fent) és mirigy alatti augmentáció (alul)

Az emlőnagyobbítások a beültetés helye szerint

Az infra- vagy submammaris (az áthajlási redő felől) behatolás: az elmúlt évek során végzett világ méretű felmérés adatai szerint a leggyakrabban alkalmazott, legkedveltebb és legbiztonságosabbnak tartott behatolási út (mintegy 80%-ban választják a plasztikai sebészek). Pontos tervezés, gondos kivitelezés esetében a megnagyobbított mell új áthajlási redőjébe kerülő 4-5 cm hosszúságú heg vonalas, alig látható, esztétikailag maximálisan elfogadható. Akár korai, akár késői reoperációra lenne szükség, ez a behatolás gyors és nagy áttekintési lehetőséget biztosít a sebész számára. Sokan a közvetlenül az emlő bőrén látható heget tekintik legnagyobb hátrányának. Heg nélkül egyik kapu esetén sem lehetséges operálni. Összességében, ha mérlegre tesszük a különböző technikák rizikó faktorait, akkor - véleményünk és tapasztalatunk szerint - megállapítható, hogy a hegkérdéssel kapcsolatban kompromisszumra van szükség a páciens részéről.

Ugyanis a kóros vagy a szabálytalan heg képződésének a kockázata más technikák esetében nagyobb (bimbó-bimbóudvar körüli), ill. a rejtett helyen lévő heg helyzete (hónalji) csak korlátozott előnyökkel jár! Végeredményben megállapíthatjuk, hogy kellő tapasztalattal bíró sebész bármelyik, szakmailag elfogadott módszert szép eredménnyel alkalmazhatja.

A periareolaris (bimbóudvar körüli ívelt, a festékes, a barnás színű és a nem pigmentált bőr határán futó metszésből) behatolásból kompatibilis, azaz megfelelő emlő és implantatum méretek esetén lehetséges a műtétet elvégezni. Méretaránytalanság esetében nem kivitelezhető, vagy atraumatikus módon nem oldható meg. Átlagos vagy az átlagosnál nagyobb bimbóudvar átmérővel rendelkező hölgyek esetében választandó módszer, gyakran mellfelvarrással egy ülésben (mely lehet periareoláris és/vagy vertikális mastopexia). Sok plasztikai sebész a megnagyobbított mell legmagasabb pontján, és egyben a mell centrumában lévő és látható, sok esetben feszülésnek, ezért következményes hegburjánzás kockázatának kitett heget tartja a módszer legnagyobb hátrányának. A posztoperatív fertőzés kockázata itt a műtéti fólia alkalmazása ellenére nagyobb, a tejutak közelsége miatt. Válogatott esetekben, mellfelvarrással kombinálva, szép esztétikai eredmény érhető el.

A transmamillaris-areolaris (a bimbón-bimbóudvaron keresztüli) behatolás előnye, hogy a létrejövő heg alig észlelhető. A legnagyobb kockázata a fertőzés veszély, a tejcsatornákból történő bakteriális kontamináció révén. Hátránya a központi tejutak tejcsatornák sérülése, károsodása, hegesedése, stb., mely a későbbi szoptatást jelentősen megnehezítheti. Ritkán alkalmazott módszer.

Az axillaris (hónalji behatolásból végzett) módszer limitált (mivel csak korlátozott profilú, nagyságú, típusú implantátum ültethető be), és mivel csak endoszkóppal asszisztáltan lehetséges az implantátum biztonságos behelyezése. A heg relatíve hosszú, és csak bizonyos testhelyzetekben van rejtett helyen, de a kar emelésekor azonnal láthatóvá válhat. Kockázati tényező a faggyú-, a verejték- és az illatmirigyekkel és szőrtüszőkkel zsúfolt hónaljárokból létrejövő bakteriális kontamináció, vagy komolyabb műtét utáni fertőzéses szövődmény. Előnye, hogy a mell bőre intakt marad. Keloid képződésre hajlamos páciens esetén ez a módszer választandó!

Az umbilicalis/abdominalis (a köldök felől, vagy has plasztikával együtt végezve) behatolás előnyének tartják, hogy a mell bőre intakt, azaz hegmentes marad. Endoszkóppal asszisztált módszer. Relatíve „hosszú” utat kell preparálni a mell eléréséig. A zseb reviziója emiatt nehézkes és korlátozott. Gyakran hasplasztikával együtt végezik, ugyanis a műtéti szituáció megkönnyíti az implantátum beültetését. Széles körben nem terjedt el. Korlátozott indikációval javasolt végezni.

Az implantátumok típusai:

Nagyon nagy jelentőségű és nagyon nagy érdeklődésre számot tartó témakör, melyet részleteiben egy önálló fejezetben mutatunk be. Itt röviden, felsorolásszerűen térünk ki rá.

Az implantátumok fala:

• sima (standard) felszínű,
• érdesített (texturált) felszínű,
• szilikon elasztomérből készült, egy vagy két rétegű,
• micropolyurethanból (PU) készült,
• egyéb.

Az implantátumok magja, töltete:

• szilikon polimér magvú, különböző szilikon gél sűrűséggel (kohezivitással),
• fiziológiás konyhasó oldatos (0.9% NaCl),
• kombinált: fix belső szilikon gél, plussz konyhasó feltöltési lehetőséggel.
• az egyéb töltetű, magvú és tulajdonságú implantátumok (szója olaj, hydrogél, titánium fal, stb.) forgalmazását felfüggesztették!

Kerek (alacsony, mérsékelten magas, magas és extra magas profilokkal), 2 dimenziós paraméterekkel: átmérő és magasság anatómiai vagy csepp alakú, változó 3 dimenziós paraméterekkel (hossz, szélesség és kiemelkedés: melyek egy mátrix rendszert alkotnak, megkönnyítendő a tervezést és az implantátum választást).

Az emlőnagyobbítás menete:

A konzultáció(k) során részletes kórelőzmény rögzítés, állapot felmérés, a páciens motivációnak, igényeinek, elvárásainak tisztázása történik. Ekkor dől el, hogy a páciens alkalmas-e vagy sem a kért beavatkozás elvégzésére! Általában két alkalommal konzultálunk. A második találkozás során a műtét előtti kivizsgálást, a műtét részleteit, a műtét körüli időszak orvosi utasításait, különös tekintettel a tilalmakra, beszéljük meg. A részletes szóbeli tájékoztatás mellett írásbeli is történik, ill. megbízási szerződés kitöltése is. A műtétre nem alkalmas páciensek problémakörét itt nem elemezzük. Néhány speciális tényezőt leszámítva, ugyanazok a szabályok érvényesek az emlőplasztikára, emlőnagyobbításra nem alkalmas páciensekre, mint bármely, más esztétikai plasztikai műtétet kérő, és arra nem vihető páciensekre ! Kiemelendő, hogy 18. éves életkor alatt kivételes esetben sem tartjuk biztonságosnak az emlőnagyobbítás elvégzését, mivel a felnőttes testi adottságok, stb. ellenére egy éretlen személyiségű , és korlátozottan cselekvőképes páciensről van szó. Kiemelendő továbbá, hogy a terhesség ideje alatt sem végzünk semmiféle esztétikai műtétet, beavatkozást! Ezenkívül a szoptatás időszaka alatt sem végzünk esztétikai műtétet! A szoptatás befejezése után, ha a mirigyállomány „kihűlt”, és utótej nem észlelhető, egyénileg változó időtartamot követően végezhető el a műtét, és semmi sem indokolja, hogy egy sablonos szabályt alkalmazzunk minden esetben (pld. 12 hónap várakozás indokolt a laktáció befejezése után. Ugyanis nem ritkán enormisan hosszú ideig szoptatnak, azaz 2 évet meghaladó ideig is. Ilyen esetekben a mirigyállomány sokkal lassabban kerül nyugalomba, mint egy olyan esetben, amikor a kismama néhány (2-3) hónapig volt csak képes, korlátozottan szoptatni újszülöttjét. Az első példánál maradva akár az egy éves várakozás is reális lehet, míg az utóbb említett esetben akár 6 hónap múlva is elvégezhető az augmentáció.

Az emlőnagyobbítás előtti kivizsgálás:

• 30 év alatt emlő ultrahang vizsgálat, 30 év felett mammográfia (= emlő röntgen vizsgálat), (kötelező jelleggel),
• Mellkas rtg., (12 hónapon belüli tüdő szűrővizsgálat megfelel),
• EKG (10 napnál nem régebbi),
• Teljes vér és vizelet laborvizsgálatok (10 napnál nem régebbi),
• Vércsoport vizsgálat ellenanyagszűréssel,
• Nőgyógyászati szűrővizsgálat,
• Kísérő betegség megléte esetén annak ellenőrző vizsgálata.

A műtéti érzéstelenítés és a műtét menete:

Gyakorlatunkban kivétel nélkül altatásban végezzük el a beavatkozást. Átlagosan 1 - 1.5 óráig tart a műtét. Fiatal és egészséges (ASA I. csoportba tartozó) páciensek a műtét napjának reggelén érkezhetnek meg a klinikára, előző estétől, éjféltől éhgyomorral. Amennyiben nem történt meg az előzetes altató orvosi vizsgálat, akkor csak annak megtörténte után, végezzük el néhány óra múlva az operációt. 24 órás felügyeletet követően, másnap kötéscsere és cső eltávolítás, spec. melltartó és implantatum stabilizáló pánt feladása után, kísérővel otthonába távozhatnak. Utasításokkal, receptekkel, augmentációs igazolványokkal, zárójelentésekkel és klinikai igazolásokkal ellátva. Fotódokumentációt minden esetben készítünk („előtte-utána”).

Az implantátum pozícionálása

Az ellenőrző vizsgálatok menete:

A műtétet követő 4.-5. napon sebellenőrzés, kötéscsere történik. Varratszedés a műtétet követő második héten, a posztop. 10-12- napon. A műtét utáni 9. naptól a keblek kötés nélkül maradhatnak, zuhanyozás és azt követő bőrápolás, hidratálás megengedett. A speciális melltartót és a pántot izom alatti vagy dual plane augmentáció után 3 hétig kell folyamatosan viselni. Ezt követően a pánt elhagyható lesz. Később a speciális, mellplasztika utáni melltartót hosszabb-rövidebb időre, egy-egy alkalommal le lehet cserélni egy szoros, jól a mellkasra simuló, döntően pamutból készült sport melltartóra. A harmadik héttől masszírozás.

A biztonsági cső behelyezése

A lehetséges műtét utáni korai helyi szövődmények:

Az implantátum heveny kilökődése (acut rejectio). Az elmúlt évtized során a szakirodalomban nem történt közlés. Előfordulásának valószínűsége elhanyagolható, de mivel nem nulla, megemlítése kötelező.

Az implantatum korai elmozdulása. Gyakorlatunkban a műtét végén az implantátumok helyzetét speciális rögzítő tapaszokkal stabilizáljuk, ún. „taping” , és rugalmas, kompressziós pólyát is alkalmazunk a mellkasra. A spec. melltartót+pántot másnap adjuk fel a betegekre.

Fertőzés, sebgennyedés, implantátum gennyedés kialakulása. Megelőzésére szigorú műtéttechnikai szabályok (fertőtlenítés, a műtét megkezdése előtt 30 perccel vénásan beadott széles hatás spektrumú antibiotikum, melyet 24 órán belül megismételünk, majd a beteg szájon át szedi a gyógyszert még 4 napig; steril műtéti fólia, kesztyűcsere, stb.) szolgálnak. Definitív implantátum befertőződés esetében azt el kell távolítani, mivel az idegentest bent léte alatt a folyamat gyógyulása gyógyszeres kezelés, és helyi kezelések (öblítés-szívás, stb.) mellett sem várható. A replantáció (egy új implantátum behelyezése) 3 hónap múlva lehetséges. Vérömleny, utóvérzés kialakulása. A leggondosabb műtéti technika mellett is előfordul(hat), ugyanis a műtét során lezárt erecskékből a vérnyomás emelkedésével, vagy erősebb izom feszülések, stb., hatására vérezgetés, szivárgás indulhat meg.

A taping és a rugalmas pólya rögzítés a műtét végén

Az implantátumok mellé helyezett, a bőrön külön nyíláson át kivezetett biztonsági csövek (drainek) jelzik, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségű a szívadék. Kontroll és várakozás, szoros észlelés, véralvadást segítő gyógyszerek adása történik először. Definitív vérömleny kialakulásakor műtéti ellátás szükséges: a zseb kiöblítése, kifertőtlenítése, új csövezés, stb., természetesen a megtisztított implantátum visszahelyezhető. Ebbe a csoprtba tartozik a savóképződés, az ún. elhúzódó szeróma termelődés.

Okai szubklinikai bakteriális fertőzések, melyet a páciens bőréről vagy tejcsatornákból az implantátumot tartalmazó zsebbe bejutó, egyébként ubiquiter azaz az emberi bőrön normálisan is megtalálható baktériumok okoznak (Staphylococcus epidermidis, Corynebacterium speciesek, stb.). Fakultatív kórokozók, tehát csak a számukra kedvező környezetben és feltételek megléte esetén okoznak manifeszt fertőzést. Egyéb korai szövődmények: a fájdalom, és egyéb szubjektív panaszok szükségszerűen járnak a műtéttel együtt. Nem szövődmények, hanem mellékhatások. Egyénenként változik intenzitásuk és fennállásuk időtartama is. Az izomfeszülés, a mellkasi fájdalom, a mozgáskorlátozottság, stb. napról-napra javul és csökken. A beidegzési változások és zavarok (bőr és a bimbó- bimbóudvar komplexum), keringési zavarok: hasfali felületes vénák thrombophlebitise (bealvadással járó gyulladás a vénában, mely húrszerűen tapinthatóvá és láthatóvá is válik): a Mondor-syndroma, mely idővel spontán gyógyul. Aszimmetriák. Hegpanaszok. Alakváltozások. Implantátum helyzetváltozások. Minden esetben előre pontosan nem látható szövődmények. A műtétet követő első 3 hónapban alakulnak ki.

A lehetséges műtét utáni korai általános szövődmények:

Az egész szervezetet azaz a szív-érrendszeri, központi idegrendszeri, anyagcsere rendszert, stb. érintő szövődmények. Kiemelendőek a

Betegtájékoztató

thrombo-embóliás szövődmények. A szakmai protokollokban pontosan meghatározott módon kell eljárni a megelőzésük érdekében (thromboprofilaxis).

A lehetséges műtét utáni késői szövődmények:

A tokosodás, a tokvastagodás, a tokzsugorodás bír a legnagyobb klinikai jelentőséggel. A szervezet a beültetett implantátumot, mint idegen anyagot minden esetben felismeri, és egy idegentest-reakció folyamatában azt letokolja, bármennyire is szövetbarátok a modern emlő implantátumok. Ennek a folyamatnak az eredménye az implantátum falára szorosan rá növő tok (a capsula), mely azt egyben stabilizálja is. Idővel a döntően hegszövetből álló (magas kollagén rost tartalmú) tok megvastagodhat, meszesedhet, és ennek következtében zsugorodhat. Néha steril gyulladásos jelenség is kialakul, mely némi filmszerű folyadék képződéssel jár az implantátum körül. Hatása lesz az implantátum falára, majd a bennékére is. Az implantátum nem képes eredeti, szabályos formáját megőrizni, mivel gyengébb a toknál, és nem tud ellenállni a tokzsugorodásnak: deformálódik, és ezáltal a mell alakja is megváltozik ennek következtében. A folyamatnak 4 szakasza ismert. (A capsularis contractura Baker-stádiumai I.-IV.). Kezelésük: részleges vagy teljes tok eltávolítás (partialis vagy in toto capsulectomia, tok bemetszések (capsulotomia), súlyosabb esetben - ha az implantátum visszafordíthatatlanul károsodott - implantatum csere is szükséges.

A hullámosodás (rippling), redőképződés (wrinkling), és egyéb szabálytalan jelenségek kialakulása: néha nyugalomban is látható jelenségek, néha csak bizonyos testhelyzetekben és mozdulatokkal provokálhatóak. Kialakulásának leggyakoribb oka: vékony testalkatú páciensen, kevés emlő mirigyállomány, minimális kötőszövet és bőr alatti zsírszövet meglétekor végzett mirigy alatti emlőnagyobbítás. Sajnos - tapasztalataink szerint - hasonló adottsággal bíró hölgyeknél, dual plane vagy teljesen izom alatti augmentációk után is előfordulhat. A jelentős biomechanikai feszülés, mely az implantátumra hat, döntő szerepet játszik kialakulásában. Többféle kezelési javaslat létezik, de egyik sem teljesen eredményes, ill. nem ígérhető meg a 100 %-os siker előre a betegnek. Egy forma stabil implantátumra (elsősorban anatómiai formával) történő csere a legcélravezetőbb megoldás. Ki kell azonban emelni, hogy ezek a szabálytalanságok nem a tokosodás, a tokzsugorodás részjelenségei.

A késői vagy másodlagos emlő megereszkedés: A műtét eredményének tartósságát előre pontosan nem lehet megjósolni. Túl sok egyéni tényező befolyásolja, melyeket nem lehetséges prognosztizálni. Ilyen faktorok az öregedés alkati folyamata, a testsúlyváltozások mértéke ill. a testsúlyingadozások gyakorisága, a kötőszövetes örökletes tulajdonságok, hormonális hatások, későbbi idült betegségek, stb. Leggyakrabban és legkorábban a mirigy alatti emlőnagyobbítások eseteiben fordul elő.

A megnagyobított emlők késői alakváltozásai: a kerek implantátumok esetében kisebb a jelentőségük és a gyakoriságuk. A rendellenes helyzet (az ún. malpositio) esetükben rel. ritka késői szövődmény. Leggyakrabban fogyás után, a gravitáció hatására észlelünk süllyedést. Ha a beültetés az áthajlási redőn keresztül történt, a létre jött aszimmetria mellett az alsó negyedek bőrére felemelődött heg okoz komoly panaszt. Korrekciója műtéttel lehetséges, kiújulása sajnos nem ritka. A csepp alakú implantátumok malpoziciói azonban gyakoriak: elfordulás, megfordulás, csavarodás, stb.

Az implantátumok késői károsodása (bleeding, intracapsularis és extracapsularis ruptura, stb.) függ az implantátum gyártmányától, típusától, egyéb tulajdonságaitól, a műéttől, és sok egyéb, ma még pontosan nem ismert tényezőtől függ. Éles, áthatoló sérülésnek nem képes az implantátum fala ellenállni. A tompa erőbehatásoknak sokkal jobban ellenáll. Természetesen extrémfokú terhelés során fala megrepedhet (pld. személygépkocsi balesetnél a biztonsági öv okozta feszítés). A konyhasós implantátumok szivárgása és következményes leeresztése az idő múlásával egyre gyakoribb. A gyártók által napjainkban megadott tájékoztatás szerint az implantátumokat 10 éven túl cserélni kell. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes esetben ki kell majd cserélni az implantátumokat. De a tok és az implantátum öregedése okozza a fal károsodásokat, a szivárgást és a megrepedést is. Azonban a modern, high cohesive gél tartalmú implantátumok esetében a mag egyben marad, és egyben kiemelhető!

Az implantátum garanciákról, csere szabályokról részletesebben „ Az emlőimplantátumokról” című rovatban olvashatnak!

Elengedhetetlen azonban, hogy erről a nagyon nagy jelentőségű témáról röviden ne ejtsünk itt is szót.

A termékeknek az Európai Unióban általánosan elfogadott és kötelezően megadott garanciáján túl létezik a gyártók által adott extra garancia, mely az elmúlt évek során (köszönhetően egyrészt a magas minőségbiztosításnak, másrészt a gyártók közötti gazdasági versenynek) fokozatosan bővült. A hazánkban forgalmazott termékek mind CE minősítéssel rendelkeznek. A gyártók eltérő mértékben adnak csere garanciát az általuk gyártott implantátumokra (ruptura, korai tokosodás, kilyukadás, szivárgás, esetleg gyártási hiba, etc.).

Magának az emlőnagyobbító műtétnek a garanciáját a kezelő orvos személye adja és jelenti. A műtét utáni korai szövődmények ellátása bele tartozik a műtéti „csomagárba”, tehát a pácienst extra költség nem terheli a korai elmozdulás, a bevérzés-vérömleny, korai fertőzések, kezelése ill. korrekciója esetében.

A műtét utáni késői szövődmények ellátásai nem tartoznak bele a garanciális korrekciók körébe! Konkrétan: a kóros és/vagy szabálytalan hegek okozta panaszok, a tokosodás-tokzsugorodás okozta panaszok, a másodlagosan megereszkedő emlők, az alkati tulajdonságok miatt kialakuló implantátum rendellenességek (wrinkling, rippling), késői malpozicíók, stb., és nem utolsósorban a téves méretű implantátum okozta panaszok sem!

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kedves Érdeklődő - ha idáig eljutott az olvasásban - reményeink szerint sok-sok hasznos és új információt kapott az emlőnagyobbításról. A témát tovább gondolva, valószínűleg újabb és újabb kérdések fogalmazódnak meg Önben is. Ez a folyamat teszi önmagától értetődően szükségessé a műtét előtti konzultációkat, hiszen a testre szabott műtéti terven túl, a konkrét kérdésekre adandó válaszokra is a konzultációk nyugodt és bensőséges légkörében van lehetőség…

Ennek érdekében is igyekeztünk a lehető legrészletesebb tájékoztatást adni!

• Árajánlat kérése
• Általános kérdőív Nők Részére
• Általános kérdőív Férfiak részére
• Kapcsolódó fényképek megtekintése